Salgótarjánban születtem. Az általános és középiskolai tanulmányaimat is itt végeztem. Már az általános iskolai pályaválasztás idején kezdtem Anyukám idegeire menni, hogy építészeti szakközépbe akartam jelentkezni. Anyukám meglehetősen nehezen vette az akadályokat. Nehezen viselte, hogy az ő törékeny kislánya „kőműves” legyen. Így a szülői és osztályfőnöki összefogás számomra egy közgazdasági szakközepet eredményezett. A négy év úgy telt el, hogy már az ottani osztályfőnökömet riogattam azzal, hogy mérnök leszek. Annyi azonban a tényhez tartozik, hogy abban az időben közgazdasági érettségivel mérnöki pályára menni, ritka volt, mint a fehér holló.

Kitartásom eredményeként építész nem, de mérnök lett belőlem. Így a lelkemben is helyreállt a béke, a számok mellé a vonalzó és a körző is felsorakozhatott.
Mikor úgy éreztem, hogy egy mérnöki diplomával nem könnyű munkát találni, más utak felé nyitottam. Ez egy külkereskedelmi diplomát eredményezett.
Ezek után már két diplomával a zsebemben még mindig az építészet érdekelt, pontosabban minden ami a házzal kapcsolatos legyen az tervezés, építkezés, lakberendezés vagy ingatlanértékesítés. Mindenbe volt lehetőségem beleszagolni, még az ország egyik legnagyobb barkácsáruházát is vezettem.
Szeretek bemenni egy lakásba, bepillantást nyerni az ott élők sajátos világába. Szeretek segíteni, tanácsot adni a kívülálló reális meglátásával. Elképzelem, hogy lehetne jobbá és könnyebbé tenni mindennapjaikat. Sokan azért nem vállalják ezeket a lépéseket, mert óriási költségekre, átalakításokra gondolnak, pedig egy egyszerű átrendezés is csodákat eredményezhet. Ezek az apró változások kapcsolatokat tarthatnak össze, közérzeteket javíthatnak, tanulást, munkát vagy akár egy üzleti vállalkozást vihetnek sikerre.

A mérnöki agyam állandóan összefüggéseket keres lakások, terek, emberek között. Ezért érzem szerencsésnek magam, hogy megismerhettem a Vaszatit. Minden ami csak megérzés volt, az most tudatosságot nyerhetett, mégpedig mérhető fizikai értékek alapján.

www.vaszati.net